Kezdetek | MalévEmlékezet

MASZOVLET

A második világháború pusztítása a magyarországi közforgalmi repülés és az akkori légitársaságok, az Aero Rt., a Magyar Aeroforgalmi Rt. (Maefort), az Aeroexpress Rt., és a Magyar Légiforgalmi Rt. (Malert) végét is jelentette. A háború után egy évvel, 1946. március 29-én megalakult a Malév elődje, a Magyar–Szovjet Polgári Légiforgalmi Rt. (Maszovlet), és még ugyanazon év augusztusában megérkezett a légitársasághoz az első öt, egyenként 21 személyes Li–2-es utasszállító repülőgép a Szovjetunióból, valamint később egy háromszemélyes Po–2-es légitaxi, amelyet postai küldemények szállítására használtak. A polgári repülőtér a világháború előtt és rövid ideig utána is a budaörsi repülőtér volt (a korábbi légitársaságok a mátyásföldi repülőteret használták).

A Maszovlet első járatai belföldiek voltak. 1946-ban nyitották meg a Budaörs és Debrecen, Szombathely, Győr valamint Szeged közötti járatokat. Ebben az évben a Maszovlet repülőgépei 292 órát töltöttek a levegőben, összesen 1864 utast és 17 tonna rakományt szállítottak. A következő években Miskolcot, Pécset, Békéscsabát, Kaposvárt, Zalaegerszeget és Nagykanizsát is hozzácsatolták a társaság hálózatához. Az első külföldi járat 1947-ben indult Bukarestbe és létrejött az első külföldi menetrendszerű járat Prágába. A társaság tervei között szerepelt egy Varsóba, Bukarestbe és Belgrádba irányuló állandó járat létrehozása, de ez gazdasági okok miatt nem sikerült. 1954. november 25-én egy államközi szerződést írtak alá Moszkvában, melynek értelmében a magyar kormány megvásárolta a Szovjetunió részesedését a Maszovletben. Másnap megalakult a Maszovlet jogutódja, a MALÉV.

Maszovlet iroda

Maszovlet úvonalak

Maszovlet iroda

1/8

1/5

MALÉV (Magyar Légiközlekedési Vállalat)

IATA kódja MA, ICAO kódja MAH, hívójele Malev közép-európai légi fuvarozó vállalat, Magyarország nemzeti légitársasága volt 1946 és 2012 között. A Malév betűszó a Magyar Légiközlekedési Vállalat cégnévből ered.

Igazgatósága Budapesten, bázisrepülőtere a Budapest Liszt Ferenc(megnyitásakor Ferihegy néven) nemzetközi repülőtér volt. 2012 elején 23 lízingelt repülőgéppel rendelkezett.

A Malév 33 országban képviselte magát képviseletek és vezérügynökök útján.A légitársaság járatain 2010-ben több mint 3 millió fizető utas repült. Ugyanebben az évben elnyerte a legjobb kelet-európai légitársaságnak járó World Airline Awards díjat.

2012. február 2-án a Fővárosi Bíróság csődvédelem alá helyezte a céget, aminek hatására február 3-án a partnerek és a repülőterek csak azonnali fizetés esetén biztosítottak volna szolgáltatást, így a Malév leállította az üzemszerű működést, nem indított járatokat. Több gépet a cég tartozása fejében külföldön visszatartottak.

2012. február 3-án 6:00-kor a Malév hivatalosan is felfüggesztette a repülési tevékenységét, a bejelentés utáni órákban pedig számos külföldi hírportál (többek között BBC, AFP, USA Today) közölt elemzéseket a Malév összeomlásához vezető lehetséges okokról.

A Malév utolsó járata az MA745-ös járatszámú Helsinki–Budapest útvonalat repülő Boeing 737-es volt, amely Helsinkiből háromnegyed tízkor landolt Budapesten. Az utolsó Malév gép, egy HA-LNA lajstromjelű Bombardier CRJ200ER, 2017. november 29-én repült el Budapestről. Az Elena becenevű Malév gépet, amely évekig állt darabokban a Ferihegyi repülőtér raktáraiban, és az Aeroplex ( az egykori Malév repülőgép-karbantartó leányvállalata) hozta működőképes állapotba.

2018. június 6-án a Malév a hosszúra elhúzódott csődeljárás, felszámolás után, jogutód nélkül megszűnt, és a cégjegyzékből is az összes leányvállalatával együtt, kivéve az Aeroplexet, véglegesen törölve lett. A Malév összesen 170 milliárd forintos tartozást halmozott fel, és hagyott maga után.

stewardess

Légiutas kisérők és pilóták

1977

1979

Malév junior club

Malév 1957

Air Canada

Malév múzeum Sinsheim

1/2

oneworld 1

one world

Irish trade

oneworld 1

1/6

Néhány fontosabb dátum a Malév életéből:

1946. Március 29. Megalakul a MASZOVLET a Magyar-Szovjet Polgári Légiforgalmi Rt.

1950. Május 7. Megnyílik a Ferihegyi repülőtér.

1954. November 25. A Moszkvában aláírt egyezmény szerint a magyar állam lett a Malév egyedüli tulajdonosa.

1956. Június 5. Az első Malév menetrend szerinti járat „nyugatra” ..... Bécs a célállomás.

1956-1961.Belgrád, Koppenhága,Tirana,Amszterdam,Brüsszel Moszkva,Stockholm,Zürich, Frankfurt, Párizs és Róma is bekerül a Malév menetrendbe

1960. A Malév az akkori szocialista országok közül elsőként állította forgalomba az Il–18-as, légcsavaros-gázturbinás repülőgépeket

1966. Közel-Kelti és Észak- Afrikai városokkal színesedik a Malév menetrend. Malév repülőgép először 1966. február 11-én, magyar - idő szerint 8.05-kor repülte át az Egyenlítőt.

1969. Megérkeznek a Tu 134-es gépmadarak.

1973. Január1.A légitársaságból kiválva, önálló állami szervezetként létrejött az LRI, a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság.

1974. A nagy testvér a Tu 154-es forgalomba állítása.

1982. Több mint 2 millió utas választotta a Malév járatait.

1985. November 1. Megnyitja kapuit, a Malév új terminálja, Ferihegy 2.

1988. November 18. Megérkezik az első Malév festésű Boeing B–737-200-as.

1989. MALÉV arculatváltása, új festést és logót kaptak a gépek ( tervező: Zsótér László ) Presser Gábor megkomponálja a M Malév szimbólumává vált remekművet.

1992. Nyarától újra részvénytársasági formában működött a Malév.

1992. Nyara.Megkezdi működését Ferihegyen a Malév és a Lockheed cég 50-50 százalékos tulajdonú vegyesvállalata, az

1997. Debütál a Malév hivatalos honlapja az interneten

2003. Decemberétől elindult az online jegyértékesítés.

2005. A Malév gépparkjához tizennyolc Boeing 737NG repülőgép tartozott.

2007. Áprilisában a MALÉV csatlakozott One World légitársasági egyesüléshez.

2011. A nyári menetrendi időszakban 32 ország 52 városába, code-share partnereivel együtt pedig 37 ország 83 városába közlekedtetett menetrend szerinti járatokat.